Sziasztok!
Elkezdem végre a blogomat, remélem, hogy a mulatságos, vagy intellektualitással enyhén és Guiness-szel erősen átitatott hangvételű blogom az informáláson kivűl is kellemes perceket szerez nektek barátaimnak.
A kronológiát most elfelejtem bár úgy szerettem volna kezdeni, de inkább majd csak visszautalgatok a korábban történtekre úgy "apropóból" fakadóan. Ma sikerült az első munkát kiharcolnom, szombaton egy szállodában fogok banketten felszolgálni. Egy öt órás munka lesz, jó bemelegitésnek és egy kicsit mélyviznek, mert már nagyon rég nem szolgáltam fel, pedig az ügynökség aki kiközvetitett nagyon bizik az általam teljesen felismerhetetlenre cicomázott gyakorlatomban és a valós iskoláimban. Én valahogy sehol sem félek. Egy interjún sincs bennem szorongás, az esélytelenek nyugalmával folytatom le az angol elbeszélgetéseimet és elég jól megy, magam is meglepődtem. Nagy bennem az elszántság, ennyit utoljára 20 évesen Pestre költözésemkor tettem munkaszerzés céljából, akkor sikertelenül, remélem most sikeresebben.
Első nagy lépésként egy lengyel fodrászatban levágattam a hajam. Nagyon gyerek fejem lett. A jobb fajtából. Olyan undoritó. Identitás zavar lépett fel elég komoly szinten. Ha észre veszek egy képet a kirakat üvegében azt látom "jé, egy lenyel falusi bevándorló, nem! Én vagyok". Ennyit erről, többet egy szót sem. De tényleg nagyon lengyel és méginkább 80as évek!
Egyelőre ennyi, mert ki kell vezetnem a reptérre. Jobb kormányos kocsival, nagyon dodzsem hangulata van! Üdv mindenkinek!
No comments:
Post a Comment