... nem tudom mi van velem. Pudddding vagyok. Nem bírom az edzést. A rohadt lakásomat szétlepi a kosz és nem bírok el az edzéstervemmel, meg a spórolás tervemmel, meg a lakással is. Az a nagy büdös kib...ott igazság, hogy már megint magasra b..tam fel a léceket.
Na jó azt hiszem ma nem vagyok szalonképes. Tegnap a szokásos délutáni 52 fok celsius-osz felfütés után levettem az atlétám a mosdóban, majd a táskámra dobtam és valahogy az asztalom alatt maradt. Eléggé kib...tam magammal ezzel, mert az izzadt pólomban mentem haza edzés után. De reggel a kedves főnök már azzal vár, hogy az volt a legnagyobb problémája, hogy mi a f.szt keres az atlétám az asztalom alatt. Mintha neki nem lenne ku...vára mindegy. És egyébként is takarítsak el az asztalomon. Amin csak rámhagyott dolgok voltak, amiről gözöm sem volt mik. Erre egy lendülettel felöleltem az asztalomról a beazonosítatlan ganélyt és egy hatalmas öleléssel a sarokba tereltem őket, majd beb...tam a kukába. Most tiszta az asztalom. És embereket tudnék ölni. Nem bírom az edzést, meg a spórolást, meg a házimunkát és mostmár a főnökömet sem?
Tuesday, April 22, 2008
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment